A Nap és a Hold - elolvasni majd válaszolni a kérdésekre!
Valamikor réges-régen a Nap tenger sok gyerekével együtt járta az égboltot, tenger sok gyerekével együtt világított, s olyan perzselõ meleget árasztott, hogy a földön elszáradtak a füvek és a fák. A Holdnak is tenger sok volt a fia, lánya; ez így van még manapság is: a Hold gyermekei a csillagok. A Hold szerette az embereket, sajnálta õket, hogy a Nap tenger sok gyereke kiégeti a kertjüket, földjüket. Egyszer aztán elhatározta, megszabadítja a földet a Nap tenger sok gyerekétõl.
- Tudod mit? - mondta a Napnak. - Rakjuk zsákba a gyerekeinket, dobjuk õket a sebes vizû folyóba, akkor legalább csak mi ketten sétálgatunk az égbolton.
A Nap hallgatott a mézes szavú Holdra, zsákba rakta tenger sok gyerekét; a Hold azonban felhõk mögé bújtatta csillagait, s helyettük ezüstös kavicsokat rakott a maga zsákjába. A Nap is, a Hold is a sebes vizû folyóba hajította a zsákot, aztán mindketten visszaszálltak az égboltra.
Hej, de megharagudott a Nap, mikor eljött az éjszaka, s a felhõk mögül elõbújt a Hold tenger sok gyereke, a milliárdnyi csillag!
A mézes szavú Hold meg egyre csak azzal vigasztalta a Napot, hogy a sebes vizû folyam medrében, az ezüstös kavicsok között bújócskázik valamennyi gyereke, aranyhal lett mindahányból!
De a Nap csak nem békélt meg, azóta is haragszik a Holdra, körbe-körbe kergeti az égbolton, de sohasem éri utol, még egy árva csillagocska sem kerül soha útjába.
Kérdések:
1. Milyen tulajdonságok kapcsolódnak
- Hold:
- a folyam:
- a Nap gyereke:
2. Kik a Hold gyerekei?
3. Nevezd el a Nap gyerekeit!
4. Miért fogadta el a Nap a Hold ajánlatát?
5. Készítsd el a mese vázlatát! (5 pontból)